Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója a Budapest Economic Forumon arról beszélt előadásában, hogy válságos időszakokban felértékelődik a tőkepiaci forrásszerzés.
Kereskedésindító csengetés jelezte a mai napon a Budapesti Értéktőzsde középvállalati platformja, a BÉT Xtend bővülését – ezúttal az gyógyszergyártásban érdekelt Naturland mutatkozott be a BÉT parkettjén. A vállalat a tőzsdei megjelenés felé vezető úton sikeresen pályázott a BÉT és a Pénzügyminisztérium közös, európai uniós forrásból megvalósuló Mentor Programjának keretein belül, amely mind financiális-, mind szakmai oldalról hozzájárult a bevezetés megvalósításához.
A tőkepiacok és a fenntarthatóság kéz a kézben járnak – mondta Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója előadásában a Szegeden megrendezett 60. Közgazdász-vándorgyűlésen, konkrét példákkal szemléltetve a BÉT e téren már elért eredményeit és célkitűzéseit.
Ukrajnai háború, elszálló infláció, energiaválság, emelkedő kamatkörnyezet és recessziós félelmek - elsősorban ezek a tényezők mozgatják napjainkban a tőkepiacokat, ami egy merőben eltérő környezet az egy évvel korábbihoz képest. Természetesen, aki felkészült az elmúlt néhány évben arra, hogy akár tőke-, akár kötvény-, akár hiteloldalon megfelelő hosszúságú forrásokkal rendelkezzen, az most nagy versenyelőnybe került. Ilyen például az AutoWallis, amely a korábbi sikeres forrásbevonást követően újra a terjeszkedésre és az akvizíciókra koncentrál, ráadásul a megváltozó környezet révén felgyorulhat a cég növekedési stratégiájának megvalósítása - mondta a Porfolio-nak adott páros interjú során Ormosy Gábor az AutoWallis vezérigazgatója. A bizonytalan környezet azonban nem csak a vállalatok működésére, de tőkepiaci terveire is hatással van, Végh Richárd a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója lapunknak elmondta, és ugyan a stratégiai elköteleződés a tőzsde tervezett tőzsdére vitelére továbbra is megvan, azonban az ütemezést el kellett halasztani.
A tavalyi év kifejezetten erős volt a magyar tőzsdén, Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója idén is hasonlóan erős évre számít, mind a befektetői aktivitást, mind a tőzsdén megjelenő kibocsátók számát tekintve. A tőzsde vezérigazgatója emellett beszélt a régiós konszolidációs törekvésekről, és arról, hogy a lengyel tőzsdével tavaly aláírt közös szándéknyilatkozat mellett milyen lépések várhatók még a magyar tőzsde részéről. Az idei év egyik legfontosabb projektjéről is szó esett, vagyis a BÉT tőzsdére meneteléről, amely a tervek szerint már idén megvalósulhat.
A szaúd-arábiai tőzsde akár egymilliárd dollárt vonna be tőzsdei részvénykibocsátással, ami az Euronext 2014-es tőzsdei bevezetése óta az egyik legnagyobb IPO lenne a tőzsdei szektorban, írja a Bloomberg.
Hogy sikerült a kilábalás a covid-járványból a hazai kis-és középvállalatoknak? Milyen kihívásokkal szembesülnek most? Milyen finanszírozási lehetőségei vannak egy növekedni akaró cégnek, mikor érdemes a kockázati tőkét választani és mikor lesz valaki tőzsdeérett? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a BÉT50 Konferencián a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójával, Végh Richárddal és a Jobbágy Dénessel, a Széchenyi Alapok elnök-vezérigazgatójával.
Akár már jövő évben tőzsdére mehet a Budapesti Értéktőzsde, ez egy fontos eleme az új stratégiának – mondta el a mai BÉT50 konferencián Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója. Az eseményen Patai Mihály, az MNB alelnöke beszélt arról, hogy 30 százaléknyi részesedését szeretné közkézhányaddá tenni, valamint elmondta azt is, hogy készül egy MNB ajánlás arról, hogy a hazai piacon működő bankok és biztosítók megjelenjenek a magyar tőzsdén. Elmondta, hogy a jövő évre 4-5 százalékos gazdasági növekedést vár az MNB és hogy a monetáris tanács első számú feladata az infláció elleni küzdelem, ami az ellátási lánc problémák miatt nem biztos, hogy átmeneti lesz.
Újabb 50 hazai sikersztorit gyűjtött össze idén a Budapesti Értéktőzsde a kkv-szektorból, amelyeket a hazai közép- és nagyvállalatok vezetőinek szóló őszi rendezvényén, a BÉT50 konferencián mutat be a héten. A legfrissebb BÉT50 kiadványban szereplő vállalatokról, a finanszírozási lehetőségekről, a tőzsdei bevezetési tervekről beszélgettünk Végh Richárddal, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójával és Wolf Lászlóval, az OTP Bank vezérigazgató-helyettesével. Szóba került az is, hogy miért éri meg manapság a tőzsdén lenni és hogyan lehet növekedésre használni a tőzsdét.
A Budapesti Értéktőzsde igazgatósága a pandémiás helyzet miatt közgyűlési jogkörben elfogadta a 2020. évi pénzügyi jelentést, amely alapján 2020-ban 118 millió forintos adózott eredményt ért el a BÉT. Az eredményt teljes egészében a piacfejlesztési tevékenységébe kívánja visszaforgatni a társaság.
Komoly tervekkel lépett a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) az AutoWallis. A cégcsoport eredményeit jól mutatja, hogy 2020-as teljesítményükre alapozva a BÉT Legek díjátadóján nemrég elnyerték az „Az év alaptőke-emelése” díjat. De milyen irányokban akarnak tovább fejlődni, és mennyire nevezhető példának a cég a BÉT fejlesztési stratégiája szempontjából? Erről kérdeztük Végh Richárdot, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatóját és Ormosy Gábort, az AutoWallis Nyrt. vezérigazgatóját.
A címben feltett kérdés első felére a válasz az, hogy a következő 1-2 évben nem lehet majd bitcoinnal fizetni a BÉT-en, a cím második felére viszont biztatóbb a válasz, ugyanis akár már jövőre bevezethetik a magyar tőzsdére a BÉT részvényeit, mondta el a Portfolio-nak Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója, akivel az elmúlt 5 év stratégiájában megfogalmazott célok teljesüléséről, a következő évekre vonatkozó tervekről, de a reddites forradalomról és a SPAC-ekről is beszélgettünk. Végh Richárd szerint elképzelhető, hogy a BÉT akár akvizíciókkal is terjeszkedjen a régióban.
Tőzsdei kibocsátók számára az ESG térnyerése lehetőség és veszély is. Lehetőség a pozitív megkülönböztetésre, ezáltal több befektető, jobb értékeltség érhető el. De ha alapvető elvárássá válik, akkor, aki nem kezdi el időben, az több befektetőnél teljesen kimaradhat a befektethető univerzumból, ami az értékeltséget is lefelé módosíthatja, mondta el a Portfolio-nak Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója, akit a Magyar Közgazdasági Társaság Fenntarthatósági Szakosztálya tegnap újra elnökének választotta.
25 éve van a tőzsdén az OTP, ebből az alkalomból ma Csányi Sándor végezte el az ünnepélyes csengetést a Budapesti Értéktőzsdén. A bankvezér még idén május közepén, 9 200 forintos árfolyamnál azt nyilatkozta, hogy annál sokkal többet ér az OTP részvénye, az év eleji 15 ezres ár egyáltalán nem volt túlzó, és kétsége sincs abban, hogy az az ár vissza fog térni. A mai eseményen többek között azt kérdeztük a bankvezértől, hogy mit tükröz a mostani, 10 ezer forintos részvényárfolyam, és mikor állhat újra 15 ezer forint felett a kurzus, Patai Mihálytól és Végh Richárdól pedig azt kérdeztük, hogy mikor nőhet fel vagy érkezhet a tőzsdére egy újabb blue chip méretű vállalat a BÉT-en.
Ötödik éve publikálja a Budapesti Értéktőzsde a BÉT 50 kiadványát és mutatja be azon hazai középvállalatokat, amelyek iparágukban nemzetközi szinten is egyedülállót alkotnak. Idén, a koronavírus árnyékában talán még nagyobb szükség van az inspiráló történetekre, mint eddig bármikor. A krízis akár egy új korszak kezdete is lehet, alkalmat adva a megszokott rend újragondolására – olvasható a kiadvány bevezetőjében.
Megjelent a Budapesti Értéktőzsde idei BÉT50 kiadványa, amelyben újabb 50 hazai középvállalat kerül bemutatásra. Az idei merítésben szereplő vállalatok a hagyományos iparágak, a gyártás, a kereskedelem vagy az élelmiszeripar mellett egyre nagyobb hangsúllyal az IT szektorból, illetve további, kevésbé megszokott szektorokból kerültek ki, az influencer marketingtől egészen a divatiparig. A COVID-19 nem csak a kiadvány összeállítására, hanem az 50 kkv működésére is hatással volt, az élet azonban nem állt meg, a BÉT50 az egészségügyi óvintézkedések maximális betartása mellett elkészült, az 50 vállalat között pedig számos olyan van, amelyiknek a pozíciója még erősödött is a járványt követően. A BÉT50 kiadvány bemutatása kapcsán beszélgettünk Végh Richárddal, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójával.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ukrajna ennek nagyon örülni fog.
Kína a szürkezónában tevékenykedik.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
